- Mit főzöl? – kérdezi apukám a tűzhely fölé hajolva.
- Polentát. – válaszolok, de már ismerem az ironikus riposztot.
- Azaz puliszkát – így apukám.
- Igen, így is mondhatjuk. – vágom rá, közben nyugtázom: jó, a világ a helyén van, apu nem vesztette el barátságosan szarkasztikus humorát.
Elnevezését…
Nagy szívfájdalmam, hogy nálunk nincs igazán hagyománya a közösségi nasizásnak. Film- és focimeccsnézés közben chipset és/vagy pattogatott kukoricát majszolunk. Ha áthívom a lányokat beszélgetni próbálok mindig valamit kitalálni, hogy az asztal - ami felett éjszakába nyúlóan diskurálunk - ne legyen…